Érdekes pillanat volt a reggeli első, amikor már nem félálomban kóricáltam. Feltűnt ugyanis, hogy hideg van, ha nincs rajtam a paplan, belém fagy a takony. Pont úgy jött ki ez a külső belső hőmérséklet anomália, hogy a termosztát nem kapcsolt be. Gondoltam elsőre, a logikusnak tűnő magyarázat meg is született. Aztán mikor már az agysejtek is elkezdtek mocorogni a híg lében, amiben úsznak, kigyulladt az égő a fejem fölött. Óra átállítás vaze! A homlokomon azóta is ott a tenyér lenyomat. A termosztát kimaradt abból a két dologból, ahol manuálisan kellett volna átállni az új időszámításra. Gyorsan pótoltam és lett meleg is.

Szóval minekután ismét egy fagyos reggelre ébredtem és kiaggódtam magam a barackfáért is, mert kint is kemény mínuszok voltak, nem volt mit tenni. Elcsámpáztam a helyi élelmiszer ellátóba pár apróságért, mert kifogytam az alap élelmiszerekből. A nagyobb vásárlás meg holnapra lett tervezve. Hát és nem csak kajával jöttem haza. Shame on me. Nem gondoltam volna, hogy én ilyen nyuszi díszeket fogok venni, de húsvétra csak kell valami cukiság, ami feldobja a káoszos házat. Megláttam és megragadtam. Impulzus vásároltam. Fogalmam sincs ugyanis hol lehet itt barkát szedni, meg ehhez az egész díszítsük fel az ünnepre a házat dologhoz sem annyira értek. A húsvéti kajákat meg nem is nagyon szeretem, ezért nálam a vendégek is mást fognak enni, nehogy rajtam maradjon. A sonka sóban érlelve vagy füstölve jó, nem főzve, szerintem legalábbis.

És ha már maradt jó sok időm, munka előtt megbarátkoztam két dobozzal. Na mit találok benne? Na mit? Ilyen olyan kacatot, szivarokat, régi fényképeket videókat DVD-n, ezt meg azt és paaaapííííírt… vááááá… válogatni. 13 évvel ez előtti edzéstervet és miegymást találtam. Többek között megint pár verset és hatalmas életbölcsességeket. Például:

Egyébként tök jó, hogy egy csomó tulipán lesz a birtokon és már nagyon soknak látszik a feje is. Bár megfogadtam, hogy nem veszek virágot, a legutóbbi kocsikázás alkalmával mégis (megint) sikerült. Ezt az amúgy teljesen haszontalan bigyót éreztem akkor szükségesnek. Legalább valami színt visz a házba. Ó, már annyira várom azt a pillanatot, amikor végzek a véséssel, szereléssel és helyreállítással. De addig is kell egy pár lélekmelengető „szarság”. (-: Gonosz dolog ám az ilyet a bejárat mellé tenni, mert a magyar Hofer-ben a "mit nem veszek" sorba már egy ideje inkább be sem megyek.

Este sem unatkoztam. Doboz kipakolás helyett inkább bepakoltam. Összeszedtem pár dolgot dobozokba, amik mehetnek ki, hogy ne bent legyenek. Ennyi. Ma is hasznosan töltöttem az estét és megérdemeltem közben a söröcskét meg a nála kicsit erősebb de hasonló alapanyagokból készült párlatot.

Ma is megérte élni.