Muszáj ezzel kezdenem, mert ma ismét egy meglepő felfedezést tettem. Ebéd után boldogan szürcsöltem a feketét és szívtam a fehéret, amikor is megpillantok tőlem olyan 20 méterre egy furcsa verebet. Ez valami mutáns lehet, gondoltam magamban. Vagy az ufók hozták, vagy éppen elkészültek az odú felújításával és a tojónak nem tetszett, ezért a fejére borította a festéket. Fekete-fehér-piros fejével, fekete farkával, amit fehér minták díszítettek igen furcsa egy veréb volt. Nem is bírtam sokáig, Google a barátod alapon megkezdtem a böngészést. Újabb típusú szárnyas jelent meg a kertben! Ő a Tengelic. Már most imádom:

A kép nem túl jó mert a madár kicsi én meg próbáltam nagyon zúúúmolni. De akkor is. Ja és itt jut eszembe. Talán már írtam, nem elég, hogy a vakond feltúrja a birtokot, Whisky kutya ide-oda bokatörő lukat ás, még a zöld küllőt is zavarja, ha a talajszint egyenes. Azt hiszem találhatott egy hangyabolyt, mert ahol nekiáll ebédelni, ott ilyen a „mosatlan”:

Úgy terveztem, hogy ma reggel főzőcskézés lesz, de miután lemondták a hétvégi programot, átalakítottam a terveket. Így maradt időm reggel egy jó kis szalonnás tojást összedobni, számlákkal foglalkozni. Ez utóbbit csak úgy lehet (én csak úgy tudom), ha az ember pocija már jól meg van tömve és már napokkal előre rákészül. Ebédre meg elővettem a vészhelyzeti túlélőkészletet és lett egy minden földi jót borítsál rá úgy az igazi tömd meg alaposan nehogy éhezzél pizza.

Egész nap nézegettem a kertet. Nem tudom miért, de az egyik szőlőt fa alakúra nevelték. Még ötletek, hogy álljak neki a metszésnek, de valahogy majd sikerül. A többi is mindenfelé nyúlik, jó 2 méter magasba. Hát a fenének sincs kedve létráról kacsolni meg szüretelni, ezzel is kell majd kezdeni valamit. Az is zavar, hogy tiszta moha meg gomba a tőke. Remélem segít majd rajta a lemosó permetezés, mert drótkefével annyira nem akarom megfésülni. Ezzel el is dőlt a hétvégi program. Úgyis éppen itt az ideje. Lőttem megint fotókat, mert a szőlő alatt is bújnak ki a virágok. Már alig várom mikor borul rá a szivárvány a kertre.

A fotók előtt még egy kis tapasztalat a Spinalis székkel. Jó. 4 órát volt ma alattam, utána sajnáltam, hogy visszaültem a régibe. Az estét is sikerült hasznosan tölteni, végre minden eddig kiválogatott papír és az azóta keletkezett halom tematikusan rendszerezve lett. De már nem volt kedvem nekiesni az újabb doboznak.

Ma is megérte élni.