Nem tudom ma reggel mi volt, de valaki valami ragasztót tett az ágyba, mert másfél órával a szokásos után engedett csak felkelni. Sebaj, legalább jól kialudtam magam. Jól megtöltött szendvics volt megint a reggeli. Gondoltam, ha már ennyi alvás után ilyen friss vagyok és üde, kényeztetem magam egy jó kis kapucsínóval. Úgy is ritkán csinálok. Elő is vettem a 2,8-as tejet. De másodszori gőzölés után se lett habja. Össze-vissza fröcskölt, bugyogott, forrt, mindent csinált, csak nem habzott fel. Nem igaz, hogy manapság már egy normális tejet sem lehet kapni, ha már cukor nincs a boltokban. Szóval se jó nem lett, se kapucsínó nem lett. Később inkább ittam egy presszót és néztem közben a rigót, ahogy a szerszámos kamra mellett hagyott kaspóból iszik. Aranyos volt, bólogatott egyet, aztán körbe nézett. Ezt eljátszotta párszor, majd szárnyra kelt és pá. És mellette egész reggel megy a harsány csiripelés. Nekem zenél ma a természet.
Arra gondoltam, hogy új szokásokat veszek fel. Ma reggel csináltam 10 fekvőtámaszt beágyazás után. Meglepően könnyen ment. Pedig igen jó vágósúlyban vagyok. Azt hiszem 25-tel fogok kezdeni, hogy legyen benne kihívás is. Vicces lehet, ahogy a hasam "majdnem" (ezt a szót csak magam miatt teszem hozzá, tudom hogy gömböc vagyok) előbb leér mint az orrom. De nem nézegetni kell, hanem csinálni. És azon kívül, hogy egy kicsit átmozgassam magam reggel, semmi célom nincs vele.
Mellesleg nem tudom mi van ma. Oké, új életet kezdtem, de ma egész nap életbölcsesség áradat van. Ilyenek és ehhez hasonlók jönnek szembe:
...egész egyszerűen eleged lesz belőle, hogy a fejedet mindig ugyanabba a falba vered bele. Mert bár lehet, hogy a fájdalmat még bírnád egy darabig, de okosabb nem leszel tőle. És boldogabb sem.
Ami igazán számít az az, hogy indulj el, találd meg azt az utat, ami előre visz, és tiszteld azokat, akik ugyanezt teszik – talán egy egészen más úton.
Ez olyan, mintha egy MLM-es a facebook oldalát pörgetném. Pedig isten bizony nem teszem, nem onnan vannak, csak olvasgatok a neten. Ja és ha már a facsé... nagy meglepetésemre jött egy értesítés, hogy felvettek valami ismeretlen indiai csoportba. Muhhaha... nem is jelentkeztem. Nem is értem mit írtak oda. Gyorsan töröltem is magam.
Nem tudom ez hogy jutott eszembe, de tényleg nagyon örülök, hogy itt ennyire színes az élővilág. Nemrég éppen mentem el itthonról a szottyos időben, amikor ővarangyossága mászott át előttem. Mondtam is neki, hogy pózoljon. De csak tepert, azért lett homályos a búrája. Szerintem felfogta, nem jó neki ha a kerekek matricát csinálnak belőle. De én sem vettem volna a szívemre. A lapos béka hülyén néz ki.
Ma este sincs más dolgom, mint vasalni. Ez sosem fog elfogyni. Nem úgy mint a sör meg a pálinka. És már megint maradt. És még a szárítón is van. És és és.. és nem érdekel. Lefekvés előtt megengedtem magamnak azt a luxust, hogy fél órát még tévézzek. Közben azon gondolkoztam, hogy már alig várom hol milyen virágok fognak kibújni tavasszal, nyáron. Nem is vettem semmit, mert amíg nem tudom mi van, addig nem kezdek el ásni. Na meg kell egy terv, hogy hova mit szeretnék. Évelők lennének a legjobbak. Majd meglátom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.